A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségéhez egyre több kérdés érkezik, hogy van-e általános szabályozás a temetők rendjét, a sírmegváltást, a fizetendő díjakat tekintve, nem tudják a fogyasztók kihez fordulhatnak, mik a lehetőségeik, kötelezettségeik.

A leggyakoribb kérdés, hogy egy-egy sírhely esetén hány évre lehet azt megváltani, mi történik a lejárat után. Első és legfontosabb tudnivaló, hogy a sírhely megváltással nem szerezzük meg a tulajdonjogát a területnek, csak rendelkezési jogot szerzünk felette. A rendelkezési jog idejét jogszabály határozza meg, mégpedig a temetőkről és temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény és az ennek a végrehajtására kiadott 145/1999. (X. 1.) Kormányrendelet.

Eszerint az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésre: A temetési hely feletti rendelkezési jog időtartama (használati idő) nem lehet kevesebb, mint a koporsós betemetés, illetve rátemetés napjától számított 25 év, sírbolt (kripta) esetén 60 év, urnafülke és urnasírhely esetén 10 év, urnasírbolt esetén 20 év.

Ezeknél az időszakoknál önkormányzati rendelet, vagy temetőszabályzat hosszabb időtartamakat is meghatározhat, ezen kívül lehetőség van a lejárat után meghosszabbításra, újraváltásra. Mind a megváltást, mind az újraváltást a temető tulajdonosánál lehet kezdeményezni, a díjak tekintetében nincs egységes szabályozás.

Mi történik, ha valaki nem váltja újra a sírhelyet? A sírjellel (síremlék és tartozékai, emlékoszlop) az rendelkezik, aki a temetési hellyel rendelkezik. Ha a rendelkezésre jogosult a kiürítésre megjelölt időpontig a sírjel elszállításáról nem intézkedik, a megjelölt időpontot követő hat hónap elteltével a sírjelet a temető tulajdonosa értékesítheti. Sírbolt (kripta) és át nem helyezhető síremlék esetében a tulajdonos a létesítőt köteles kártalanítani. A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről a temető tulajdonosa (üzemeltetője) gondoskodik. Ha a lejárt használati idejű temetési helyen lévő holttestmaradványokat az elhunyt hozzátartozója máshol el kívánja temetni, erről a kiürítésre megjelölt időpontig kell gondoskodnia. Ennek hiányában a holttestmaradványokat (az urnákat) a kiürítésre megjelölt időpontot követő 6 hónap elteltével – a járási népegészségügyi intézet jelenlétében – közös sírhelyben kell elhelyezni, illetve a hamvak az arra kijelölt helyen szétszórhatók.

A temető tulajdonosa, köztemető esetén az önkormányzat a temető üzemeltetésével és fenntartásával kapcsolatosan felmerült szükséges és indokolt költségek alapján állapítja meg a temetési hely, illetőleg az újraváltás díját, a temetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díjat, valamint a temetőbe való behajtás díját. Fontos tudni, hogy nem szedhető díj a temetőlátogatásért, a temetői utak használatáért és a temetési hely gondozásához igénybe vett vízért.

Köztemetők esetében a vonatkozó díjak mértékét az önkormányzat rendeletben állapítja meg, melyet évente felül kell vizsgálni.

Sajnos látni elhanyagolt, gazos, koszos temetőket, pedig a temetőfenntartó feladata a temető rendeltetésszerű használatához szükséges építmények, közművek, egyéb tárgyi és infrastrukturális létesítmények, valamint a közcélú zöldfelületek karbantartása, szükség szerinti felújítása és gondozása, a hulladék elszállítása, vízvétel biztosítása, az utak karbantartása, télen a síkosságmentesítés és a hóeltakarítás is.

Természetesen létezik hatósági ellenőrzés itt is, így ha a temetkezési szolgáltatással, a temető fenntartásával és üzemeltetésével, vagy a hamvasztóüzemi tevékenységgel összefüggésben van észrevétele, akkor az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát lehet megkeresni.

A temetők nyitvatartása is eltérő, Halottak napja környékén általában meghosszabbított nyitvatartással várják a hozzátartozókat a temetők, erről érdemes előre érdeklődni.

forrás: FEOSZ sajtóközlemény