Újjáalakulásának 25. évfordulóját ünnepelte az elszármazott jászságiakat az otthon élőkkel összekapcsoló Jászok Egyesülete szombaton Budapesten.

Dobos László alapító ügyvivő az MTI-nek elmondta: az egyesület legfontosabb küldetése az elszármazott és otthon élő jászok összefogása, a rendszeres találkozási pont megteremtése a diaszpóra számára, és az évenkénti Jász Világtalálkozó megszervezése társrendezőként. Ugyancsak cél kiadványok megjelentetése, valamint ösztöndíjak nyújtása.

Az elért eredmények közül a jász értékrend megerősödéséhez és a jász öntudat reneszánszához való hozzájárulást, a Jászság múltjával foglalkozó alapvető történeti, néprajzi munkák közreadását, a világban szétszórt jászok összekapcsolását emelte ki.
Hozzátette: szeretnének még többet leróni azokból az adósságokból, amelyekkel a szülőföldnek tartoznak, a Budapesten összegyűjtött erőket a Jászságban felhasználni. “Szeretnénk fiatalítani, további helyi csoportokat létrehozni.” – jelezte.

Az ügyvivő a közeljövő egyik fontos feladatának nevezte az egyesület YouTube-csatornájának létrehozását.

A szombati jubileumi rendezvény koszorúzással kezdődik a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán, ahol katonai tiszteletadással emlékeznek meg a jász katonai ősökről. Az ezt követő ünnepségen az ügyvivő számadása után köszöntőt mond tagtársként Barnabás Beáta, az MTA főtitkár-helyettese, valamint Eszes Béla, a Jászsági Önkormányzatok Szövetsége elnöke.

Az egyesület honlapja szerint a két világháború közötti évtizedekben már működött a fővárosba került jászságiak szervezete, a “Jászok Egyesülete Budapesten” elnevezéssel. Az egyesület vezetője Jászárokszállás szülötte, Czettler Jenő agrárközgazdász, egyetemi tanár, akadémikus, a képviselőház alelnöke volt. A szervezetet aztán 1946-ban – több tízezer más egyesülettel együtt – feloszlatták.

A hetvenes években rendre jöttek létre a fővárosban a különböző megyék baráti társaságai. Ezek egyike volt a Szolnok Megyeiek Baráti Köre, mely döntően a hivatalnoki és gazdasági elit elszármazott képviselőit tömörítette, a rendezvényekre eljártak a Pest-Budán gyökeret vert jászok is. Az egyesülési jog 1989-es újraszabályozását követően hozták létre a jászságból elkerült személyek a Jászok Egyesülete szervező bizottságát 1990-ben, majd a név- és címlisták begyűjtése, egyeztetése, számos előkészítő megbeszélés után 1991. március 19-én alakult meg a Jászok Egyesülete. Az alakuló ülés 36 résztvevője kimondta: olyan, a jászsági elszármazottakat tömörítő szervezetet kíván létrehozni, mely intézményes kapcsot teremt az otthon élők és a diaszpóra között. “Adósai vagyunk szülőföldünknek” – írták csatlakozásra buzdító felhívásukban.

A Jászok Egyesülete havonta tart összejövetelt Budapesten, a meghívott vendégek a jászok és a Jászság története, néprajza, kulturális hagyományai ismertetése mellett rendszeresen szólnak a felnevelő táj mai valóságáról: az ipar, a közművelődés, a közbiztonság, a demográfia kérdéseiről. Az egyesület számos jászsági kezdeményezést támogatott, karolt fel. Az általános és középiskolások részére szervezett történelmi vetélkedők, a különböző hagyományőrző rendezvények sorából kiemelkedik az évente megszervezett Jász Világtalálkozó. Ezen a látványos külsőségekkel megrendezett kulturális seregszemlén az otthon élő, az elszármazott, valamint a kirajzott (szervezett telepítés eredményeként elköltözött) jászok találkoznak, évente más-más jászsági településen. Az idén Jászárokszállás ad otthont a jászok éves világtalálkozójának.

Fotó: Dobos László alapító ügyvivő (j) díszoklevelet ad át Eszes Bélának, a Jász Önkormányzatok Szövetsége elnökének a Jászok Egyesülete újjáalakulásának 25. évfordulóján tartott ünnepi összejövetelen a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban, Budapesten 2016. március 19-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

MTI