A jászok kitartása, kötelességtudata, hazaszeretete részévé vált a magyar nemzetnek – többek között erről beszélt a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára a 21. Jász Világtalálkozón, amely szombaton vette kezdetét Jászalsószentgyörgyön.

Rákossy Balázs – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter üdvözletét és szavait tolmácsolva a jelenlevőknek – elmondta: vannak a történelemnek olyan egyetemes értékei, amelyek nem változnak az idő múlásával. Ilyen az ősök világa, mítoszai és hagyományai, amelyek együttesen képezik a nemzeti identitás szilárd talapzatát.

“Ha ezek bármelyike is elvész, magyarságunk gyökértelenné válik” – fogalmazott, hangsúlyozva azt is, hogy a döntéseket is mindig ezen alapértékeknek kell meghatározniuk, fontos a nemzetiségi hagyományok, a kultúra és a hovatartozás megőrzése. “Otthonunk ott van, ahol a szívünk otthonra lel” – idézte a mondást Rákossy Balázs.
A jászok, Magyarország államalkotó közössége, joggal büszkék arra, hogy hosszú küzdelem után 1745-ben saját pénzükön visszavásárolták szabadságukat és régi kiváltságaikat – mondta. A jászok kitartása, kötelességtudata, hazaszeretete részévé vált a magyar nemzetnek – emelte ki az államtitkár.

Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke szerint a jászok 270 évvel ezelőtt, amikor a redemtio kapcsán első helyen a termőföld visszaszerzését jelenítették meg, megfogalmazták: “nem engedhetünk közénk másokat, zárjuk sorainkat, mert ez a mi életünk”. Szavai szerint a múlt üzen: most is van mit védeni, nagy jelentősége van ma is az összetartozásnak, az értékek védelmének.
“A hitből fakadó erőnk legyen elég, hogy megtartsuk nemzetünket, hogy összefogjunk, vigyázzunk értékeinkre és a gyermekeinknek adjuk át örökségként azt, amit mi megkaptunk és védtünk” – mondta Jakab István.

Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke a kétnapos rendezvény díszünnepségén arról beszélt, hogy a természethez hasonlóan a szeretetnek is rendje van, az ember szívéhez legközelebb a családjának, népének, nemzetének kell állnia. “Nekem, kunnak, magyarnak szívemhez legközelebb a jászok állnak” – fogalmazott, majd elmondta: a sorsközösség és a történelem két különböző helyről jött népet hozott össze, szorosabban, mint két testvért, és a szorgalmas, hazaszerető jászokat könnyű szeretni.

Pócs János (Fidesz) országgyűlési képviselő azt emelte ki, hogy a redemptio 270 éve azt üzeni: a jászok egységének nem ára, hanem értéke van. “A történelmi jelentőségű Jász Világtalálkozó legfőbb üzenete, hogy a jászság, az ország, ez a haza csak a miénk” – mondta.

Szarvák Imre Jászalsószentgyörgy független polgármestere nagy kitüntetésnek nevezte, hogy 1999 után másodszor rendezhetik meg a településen a Jász Világtalálkozót. Mint mondta: a rendezvény sikere, jelentősége nem pénzben, javakban mérhető, a világtalálkozóknak értékteremtő erejük van, a szülőföldhöz való kötődést erősítik, a hagyományokra emlékeztetnek.

A jászok első világtalálkozóját 1995-ben, Jászberényben tartották a jász redemptio, azaz a jász önmegváltás 250. évfordulója alkalmából. A jász önmegváltás története 1702-ben kezdődött, amikor I. Lipót császár eladta a jászok és kunok lakta területeket a Német Lovagrendnek. Az ott élők azonban ebbe a változásba nem nyugodtak bele, és 1745-ben saját pénzükön visszavásárolták szabadságukat és régi kiváltságaikat.

A jászok nagyszabású rendezvényének azután évente más-más település volt a helyszíne. Az elmúlt évek során a jászkapitány-választás hagyományának felelevenítésén túl elkészült a redemptiós zászló és megszületett a jász himnusz is. Miután a jászsági települések mindegyike otthont adott a világtalálkozónak, az 2013-ra visszatért kiindulási pontjára, Jászberénybe, 2014-ben Jászapátin találkoztak a jászok.

MTI