Méhésztalálkozó

Mézvásárral egybekötött méhésztalálkozót tartottak szombaton Jászberényben, a méztermelők, a méhészeti eszközgyártók és -forgalmazók legnagyobb magyarországi szakmai eseményét  a kánikula ellenére több ezren keresték fel.

A méhészeti ágazat kicsiny, de fontos része a hazai mezőgazdaságnak, termelési értéke évente mintegy 20 milliárd forint – mondta előadásban Tantó Sándor, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese.
A kormánytisztviselő tájékoztatása szerint az országban a méhészetek száma 15 és 20 ezer között alakul, és egy tavaly szeptemberi adat alapján 1 millió 880 ezer méhcsaládot tartottak nyilván. A méhészkedés 18-20 ezer családnak nyújt kiegészítő vagy főtevékenységként megélhetést.
Egy tízéves időszakot alapul véve általában öt év jól sikerül a méhészeknek, 2-3 év közepes, illetve további 2-3 pedig nagyon gyenge eredményt hoz, az utóbbi éppen tavaly, illetve az idén következett be, nehéz helyzetbe hozva ezzel a főállásban dolgozókat – jegyezte meg.
Tantó Sándor elmondta: Magyarország évente mintegy 15 ezer tonna mézet exportál, elsősorban Németországba, Franciaországba, Olaszországba és az Egyesült Királyságba, ahol döntően a gyenge minőségű argentin és kínai méz feljavítására használják. Az éves hazai mézfogyasztás 7 ezer tonna körülire tehető, az főre jutó adag 70 dekagramm, ami csaknem duplája az öt évvel ezelőtti 35-40 dekagrammnyi fogyasztásnak.
Szólt arról is, hogy a statisztikai adatokkal való jellemzés mellett elkészült a hazai méhészet úgynevezett SWOT analízise is, amely az erősséget, a gyengeséget, a lehetőségeket és a fenyegetéseket veszi számba. E szerint a magyar méhészek a évszázados tapasztalatokat kamatoztatva jól alkalmazkodnak Kárpát-medencei adottságokhoz, viszont sok közöttük a kényszervállalkozó, és a generációváltás is nehézkes. Nem megoldott a méhészek közötti napi információcsere, pedig a mai internetes világban erre lenne mód, és szükség volna a régi tanoncrendszer újraélesztésre, mert több helyen csak gyakorlati tudás nélküli “papírméhészeket” képeznek – sorolta a szakember.
Az ágazat pénzügyi helyzetét az alulfinanszírozottság jellemzi, a bankok pedig nem szívesen hiteleznek, “mert a mezőgazdaság nem buli számukra” – jegyezte meg. Jelezte, hogy a Európai Unió 2014-től induló új közös agrárpolitikája a mostanihoz hasonlóan lehetőséget ad majd pályázati úton a nagy volumenű méhészeti beruházások támogatásához.
A rendezvény további szakmai részében az Országos Magyar Méhészeti Egyesület munkájáról hangzott el tájékoztató, ezenkívül olyan közérdekű témákról is szó esett, mint a méhészeti termékek gyógyító hatásai, valamint a nagy hazai méhpusztulások okai.
A méhészek seregszemléjén százötven, többségében méhészeti eszközgyártó és -forgalmazó vett részt, de ott voltak a mézből készített termékek előállítói is.

MTI

 

Szólj hozzá!

avatar
  Subscribe  
Visszajelzés