“Egy ember addig él, amíg emlékeznek rá.”

Emlékszel?

Azt mondtad küldöd a 2014-es összefoglalódat. “Még kell egy kis motiváció, de csak írnom kéne és jön elő a szöveg…”

Nekem is írnom kellett volna már, de sehogyan sem jött elő a szöveg. Igaz most sem könnyebb.
Próbáltam mindennap, többször is belekezdtem, de csak egyetlen szó járt az eszemben – MIÉRT?
Időre volt szükségem ahhoz, hogy megpróbáljam felfogni a felfoghatatlan.

Bevallom, amikor először megkerestél, hogy elküldheted-e a nemzetközi kupád összefoglalóját, nem is tudtam ki az az Eperjesi Nándor. Nemcsak a cikkeket és képeket küldted folyamatosan, hanem biztattál is, hogy jó az oldal.
Azon kevés emberek egyike voltál, akik kérés nélkül is segítő kezet nyújtottak. Megosztottad az oldalam bejegyzéseit, hogy segítsd népszerűsíteni. Még azt is felajánlottad, hogy a VI. Lehel Vezér Nyílt Nemzetközi ITF Taekwon-do Kupádon kitehetem a Jászságonline molinóját és a plakátokon támogatóként tüntetsz fel.
El sem hiszed mekkora megtiszteltetés volt ez számomra.

Te nemcsak hirdetted, hanem nap mint nap bizonyítottad is, hogy a taekwon-do jobbá teszi az embert.

Emlékszem!

Így zártad a 2014-es évet: “Köszönöm az ez évi lehetőségeket és segítségedet! Számítok Rád 2015-ben is!”.

Már akkor is mondtam, hogy számíthatsz rám és természetesen én is számítok Rád. Gondolni sem mertem volna arra – amikor januárban kérdésemre azt válaszoltad “kicsit beteg voltam” -, hogy néhány nap múlva villámcsapásként ér a hír…

Számíthatsz rám! Számíthatsz ránk! Emlékedet megőrizzük!

Nyugodj békében Nándi!

Sárkány Sándor szavaival búcsúzunk Tőled:

Búcsúzunk tőled, mert lelked már elment,
Nagyszerű voltál, ki egyszerűen élt,
A világmindenségben tán csak egy porszem,
Ki küzdött és szeretett, harcolt és remélt.

Gyűlik már szemünkben a búcsúzás könnye,
Megszoktuk egymást, már válnunk nehéz,
Arcunkon gördülve cseppen a földre,
A földre, mely hamvaid fogadni kész.

Szeretett földed most kitárult néked,
A termékeny föld, melybe fákat ültettél,
Virágok bölcsője, mely a tavaszról hírt ad,
Most nyughelyed a föld, mit úgy szerettél.

Hamvaid temettük, de lelked nem feledjük,
Emléked lelkünkben, míg élünk mindig él,
Még lehajtott fővel búcsúzunk tőled,
Zengjen a harangszó, búcsúzó lelkedért.

Búcsúdal

-bzs-