Lakosságvédelmi tájékoztató – 3. rész

Köszöntünk! Bevezetőként talán nézzük át röviden a katasztrófavédelem irányítását, majd térjünk rá a Jászságot veszélyeztető tényezők ismertetésére.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a Belügyminisztérium irányítása alatt tevékenykedik.

Területi szinten a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok, esetünkben a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság látja el a feladatokat, helyi szinten pedig a jászberényi Katasztrófavédelmi Kirendeltség.

A Kirendeltség illetékességi területébe a Jászság települései tartoznak. Ez 18 települést és 86 ezer állampolgárt jelent. Területe 1161,5 km2, sík vidék, talaja folyami hordalék, a tengerszint feletti magassága ~110 méter.

Természetföldrajzi helyzetéből adódóan éghajlata nagy változékonyságot mutat, melyben döntően a kontinentális hatások jutnak érvényre (mérsékelten meleg-száraz, és meleg-száraz). Az Alföld és egyben hazánk legszárazabb területe. A kontinentális hatás következménye, hogy a Jászság területén a legnagyobb az évi átlagos és az évi abszolút hőmérsékletingadozás. A maximális hőmérséklet 39,8 oC, az átlagos 10,3 oC, a minimális -28,2 oC. Az évi napsütéses órák száma eléri, helyenként túl is haladja a 2050 órát, mely egyszerre kedvező és kedvezőtlen hatást gyakorol a mezőgazdasági termelésre.

A csapadék mennyisége 50 éves átlagban 530-550 mm közötti, a vegetációs időszakban 300-310 mm. Időbeni eloszlása szélsőséges, kevés a tavaszi és a nyári csapadék. Nyáron a felszálló légáramlat miatt kevés a csapadék, más esetben jelentős károkat okoz a vihar és a jég. A leghosszabb szárazság 39 napos volt. Minden télen esik hó, de gyakori a jelentősebb hó nélküli tél. A téli időszakban átlag 30-32 napig borítja hó a földeket. A hó vastagsága elérte a 80 cm-t (hóvíztartalom 210 mm). A talajfagy megközelítette a 90 cm-t. Az uralkodó szélirány É- ÉNY- i, átlagosan 3-5 m/s sebességű. Időnként előfordul 80-100 km/óra sebességű viharos szél is. A kirendeltség területén jelentős a geotermikus energia előfordulása.

A térség jelentősebb vízfolyása a Zagyva és a Tarna. Természetes vizekben szegény, kiterjedt vízelvezető csatornarendszerrel nem rendelkezik. A Zagyva vízállása ingadozó. Általában két árhulláma van, a tavaszi (február – március) és a nyári (augusztus – szeptember) Az eddig mért legmagasabb vízállás a jásztelki vízmércénél 1999-ben 651 cm volt. A településeket 5 – 7 m magas, és 4 – 6 m széles töltések védik az áradástól.

A Jászságot NY- K-i irányban átszeli a 32. számú főútvonal és a 31. számú főútvonal É – D-i irányban. A két főútvonal teherbírása 50 t. A terület úthálózata csaknem mind a két főútvonalba csatlakozik, nagyrészt keresztezi. A jászberényi kirendeltség területén két jelentős vasútvonal található az egyik a Hatvan – Jászberény – Szolnok, a másik Újszász – Jászapáti – Vámosgyörk vonal.

A Jászság veszélyeztetettsége:

Természeti katasztrófák közül árvízzel a Zagyva és a Tarna folyók huzamosabban tartó telítettsége esetén kell számolnunk.

Belvíz az átlagosnál csapadékosabb – esős – évszakokban a mély fekvésű területeken jelentkezik, amely a kirendeltség területének jelentős hányadát képezi, egyre gyakoribb jelenség. A domborzati viszonyok és a talajtani adottságok miatt a Jászság az ország egyik belvízzel leginkább veszélyeztetett része.

Földrengés a szeizmográfiai előrejelzések alapján a kirendeltség területén várhatóan 6-7-es erősségben érintheti.

Jászapátin 2003. június 21.-én 5-6 erősségű, majd 27.-én 3-4 erősségű földrengést mértek. 2002-ben szintén Jászapátin 4-5 erősségben, valamint Jásztelken, szintén 4-5 erősségben jeleztek földrengést.

Civilizációs, vagy nevezhetjük ipari katasztrófáknak a veszélyes anyagokat felhasználó és tároló gazdálkodóknál jelentkezhetnek – Lehel Electrolux kft. – Carrier Rt. – FOTK Rt (ammónia) – MÁV állomásfőnökség.

A 31-es és 32-es számú főútvonalak jelentős tranzitforgalma miatt számolni kell a veszélyes anyagok szállításból eredő veszélyeztetettséggel is. Ugyanígy a vasúti veszélyes anyag szállításából eredő veszélyekre is fel kell készülni.

Egyéb veszélyeztetettségként a járványos fertőző megbetegedések lehetőségével is számolni kell, elsősorban behurcolás útján, mivel a kirendeltség területén fertőző góc kialakulására lehetőség nincs. Járványos állat megbetegedések alakulhatnak ki a kirendeltség területén a mezőgazdasági termelőszövetkezetek állattartó telepein, valamint a kisegítő és háztáji gazdaságokban. A fertőző állatbetegségek tekintetében katasztrófa helyzet akkor következik be, ha az a törzsállomány 25 %- ára terjed ki.

A kirendeltség alföldi jellegéből adódóan a rendkívüli időjárás veszélyeivel (heves zivatar, jégeső, szélvihar, hófúvás, hótorlasz) is számolnunk kell.

További veszélyforrásként vehetők számba a lakosság alapvető ellátását biztosító infrastruktúrákkal (víz, gáz, áram) kapcsolatos kockázatok.

A fenti Jászságot érintő veszélyeztető forrásokat figyelembe véve ez év tavaszán megtörtént a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása.

A 18 jász település közül Jászágó a III. csoportba, a további 17 település II. besorolási osztályba került.

Az I-II besorolási osztályba tartozó településeken a jogszabályi előírásoknak megfelelően megtörtént a közbiztonsági referensek képzése és vizsgáztatása, de erről híreinkben már olvashattál, így már biztosan tudod mi az ő feladatuk az adott településen.

Legközelebb a természetes veszélyeztetettségen belül az ár- és belvíz kártételeire térünk ki.

Pár nap és jövünk!