Üdvözlünk! Még mindig a rendkívüli időjárási körülményekről lesz szó, de ezúttal a hőség kerül a középpontba.

Most biztosan arra gondolsz, miért hozunk elő ilyen dolgokat ebben a hidegben. Igazad van, ez most nem aktuális, de azért szánjunk rá mégis egy kis időt és fussunk át röviden ezen is. Ez is egy lehetséges, sőt mondhatnánk egyre gyakoribb veszélyforrás, ezért ezt sem hagyhatjuk ki a sorból.

A globális felmelegedés miatt egyre nagyobb mértékben vagyunk kitéve káros egészégi hatásoknak. A klímaváltozás több oldalról is veszélyezteti az emberi egészséget, hiszen károsítja a környezetet, és az ökoszisztémát. Továbbá befolyásolja az élelmiszer biztonságot, növeli az extrém időjárási helyzeteket, a hőhullámok gyakoriságát.

Bárkinek okozhat egészségügyi panaszokat, kellemetlen tüneteket és rosszulléteket.

Lássuk, mik lehetnek a hőhullám káros hatásai. Előfordulhat bőrkiütés, fáradtság, görcs, hirtelen ájulás, kimerültség és stroke.

Nagyon fontos, hogy a nagy hőségben mit fogyasztasz. Ezt itt most nem részleteznénk, de mindenesetre kerüld a kávé és alkohol tartalmú italok fogyasztását. Védd fejedet, szemedet a nap károsító sugarai ellen, lehetőleg tartózkodj árnyékban, hűvös, sötét szobában.

Tudom, hogy nem bújhatunk el a hőség elől, de odafigyeléssel védekezhetünk ellene.

Ha kánikulában a szabadban sportolsz, gyakran hűtsd magad, igyál legalább 4 liter folyadékot. Ne energia italt!

Viselj könnyű, világos, jól szellőző ruhát, széles karimájú kalapot és napszemüveget. Használj magas fényvédő faktoros naptejet. Zuhanyozz naponta többször is. Ha részletesebben akarsz tájékozódni erről, ajánljuk az ÁNTSZ honlapját.

Ha már a hőségnél tartunk, néhány szóban beszéljünk az aszályról is, hiszen ez is egy katasztrófa-típus.

Az aszály szintén egy véletlenszerű jelenség, szintúgy földrajzi kiterjedése, súlyosságát is nehéz előre jelezni. Az aszály alapvető oka az, hogy huzamos időn keresztül nem hullik elegendő csapadék. Aszály idején a növényzet kipusztul, nem lehet aratni, és ez súlyosan érinti a környék állatvilágát és embereket is. Mire végül mégis megjön az eső, addigra a talajt az ásványi sók már esetleg tönkretették, illetve kellő tápanyag hiányában a termés nagyon gyenge lesz. A súlyos aszály súlyos éhínséget okozhat, és ezrek, sőt milliók életét olthatja ki. Aszály idején megnő a homokviharok és az erdőtüzek veszélye is.

„A 19. század legnagyobb aszálya nálunk 1863-ban volt, amikor is az Alföld legnagyobb részében nemcsak hogy termés nem volt, hanem sok gazdasági állat, melyeket a Felvidékre, Erdélybe vagy a Dunántúlra nem tudtak az éhhalál elől elhajtani, elpusztult, sőt az emberek között is éhínség uralkodott. Sok évig tartott, míg az aszály által okozott veszteség ismét pótolhatóvá vált.” (BM OKF)

Legközelebb már aktuálisabb témával jelentkezünk. Akkor ugyanis a tél veszélyeiről ejtünk néhány szót. Pár nap és jövünk!