Ferenc József császár és Erzsébet császárné utazásának első állomása 160 éve Jászberényben volt, az ünnepség során a jászok és kunok nemcsak régi hagyományokat mutattak be, de különleges ajándékok átadására is sor került.
160 évvel ezelőtt, 1857-ben a magyarországi közhangulat az 1848-49-es szabadságharc emléke miatt is meglehetősen feszült volt, elég, ha Arany János A walesi bárdok című művére gondolunk, amit a császári propaganda-út ihletett. Bár Ferenc József császár már 1852-ben magyarországi körutazást tartott a politikai helyzet stabilizálódásáért, melynek egyik állomása a Jászkun kerület központja, Jászberény volt, az országos program mégsem váltotta be a hozzá fűzött ígéretet.
A magyar közhangulat ismételt javítására 1857 májusában Ferenc József császár és felesége, Erzsébet császárné hosszú – három szakaszra tagolható – magyarországi látogatásra indult. Úgy tűnik, hogy az 1852-es jászberényi program olyan sikeres volt Ferenc József szemében, hogy az uralkodópár utazásának első helyszíne az alföldi város lett.
A császári pár ünnepélyes fogadására és a kerületek udvarhűségük alátámasztására több hagyományos és új elemet is beemeltek, és minden eddiginél nagyobb létszámú bandériummal készültek. Kiskunhalas város tanácsának megfogalmazása szerint: “…a jászkun nép dicsőségét a díszöltönyű testőrségnél s a nagy számú bandériumnál jobban mi sem emelheti…”
A családi bajok miatt a program tíz nappal későbbre csúszott, ezért a császári pár menete 1857. május 23-án érkezett Jászberény határába, ahol a Jászkun kerület képviselői, a települések elöljárói és papok várták egy kisebb jász bandérium kíséretében az uralkodópárt. Itt a kunszentmártoni apát mondott köszöntőt, melyre a császár magyarul válaszolt, a menet pedig Jászberény város irányába indult. A menetet – amint az 1845-ös nádori látogatáskor is – a jászberényi Külső vízimalomnál várta a bandériumok élén Jankovich György jászkun főkapitány. A császár és Albert főherceg itt lóra szállt és személyesen vezették az ünnepi bandériumokat. Erzsébet császárné pedig nyitott kocsiban utazott tovább. A város központjában a Nagy Kőhídnál a jeles alkalomra ismét diadalív készült, amelyen Ferenc József császár jelmondata Viribus Unitis (Egyesült erővel) felirat volt látható. A város gazdagon fellobogózott Főterére érkezve az ünneplő előkelőségek a Nagytemplomban szentmisén vett részt, amit az egri érsek mutatott be. A templomból kijőve az uralkodópár testi épségét hatvan ifjú nemes óvta, majd a Jászkun kerület székháza előtt felállított – az uralkodóház színeit idéző – fehér és piros anyagú sátorba kísérte. Itt a jászapáti plébános mondott beszédet, majd a viseletbe öltözött asszonyok kenyeret és süteményt kínáltak, a legények pedig sajtokat és egy fekete bárányt adtak át. Ezt követően a kerületi vezetés Carl Radnitzky (1818-1901) híres bécsi szobrász és éremművész az ünnepre készített ezüst érmét adta át, melynek egyik oldalán Ferenc József és Erzsébet oldalnézeti mellképe látható, a másik oldalán pedig a Jászkun Kerület címere szerepel.
Ugyanekkor egy kék bársony tokba helyezett festménysort is átadtak. A gazdagon kidolgozott vízfestményeket Sterio Károly (1821-1862) a kor neves magyar festőművésze, a népélet egyik korai megörökítője készítette. Az ajándékba adott képeken a jász és kun nép jelenik meg ünnepeik alatt és dolgos mezei munkáikon, melyek a helyi lakosság mindennapi életét tárja a néző elé. Az ajándékokat a császár ismét magyar nyelven köszönte meg és minden bizonnyal Erzsébet császárnénak is örömet okoztak, ugyanis a festményeket később a saját tulajdonában tartotta. Az ajándékozást követően került sor a Jászkun kerület tisztikarának és a települések vezetőinek bemutatására, majd pedig a kerületi székház épületének megtekintésére. Eztán Ferenc József és Albert főherceg ismét lóra ült és megtekintette a díszszemlére felsorakozott mintegy 2300 fős jászkun bandériumot. A hivatalos program ebéddel zárult, amit hagyományos módon a Jászkun kerület székházának nagytermében tartottak. A szokást tartva a jászkun főkapitány a császári pár egészségére és a haza boldogulására mondott pohárköszöntőt, majd a Jászkürtbe helyezhető ezüst pohárba bort töltött, amiből az uralkodópár ivott. A császár a beszámolók szerint megnyerő magyar beszéddel válaszolt: “Éljen a jászok és kunok hűséges és lovagias népe.” A díszebéd alatt a Főtéren is ünnepi asztalokat helyeztek ki a helybeliek részére, valamint katonazene és cigányzene szólt.
A császári pár látogatása tiszteletére este díszkivilágítás és népünnepély volt Jászberényben, melyen Ferenc József is megjelent huszár egyenruhában. A bandériumok a József nádor tiszteletét idéző Nádor-kertben táboroztak, ahol hatalmas üstben gulyáslevest főztek, a kert négy sarkán pedig boroshordók álltak csapra verve, a jelenlévők pedig az uralkodó pár tiszteletére táncoltak. Este a császári pár szállását jelentő Jászkun kerület székháza előtt a teret fáklyákkal világították meg és az ünneplők itt is táncoltak. A nap végét a bandériumok fáklyás menete zárta le.
Másnap a császári pár ismét szentmisén vett részt, majd a jász és kun bandériumok egészen a megyehatárig kísérték el a vendégeket, akik Cegléd irányába indultak tovább.
A jászberényi ünnepség kiválóan sikerült, amit a császár leirata is alátámaszt, melyben különösen kiemelte a felejthetetlen bandériumot.
Erzsébet császárné ugyancsak levélben köszönte meg a fogadtatást és tudatta, hogy a jász és kun bandériumot egy-egy díszzászlóval kívánja megajándékozni. A zászlók a látogatás egyéves évfordulójára készültek el és jutottak el Jászberénybe. A Jász kerület részére adományozott zászló a Jász Múzeum gyűjteményében szerencsénkre napjainkig fennmaradt és emlékeztet minket a 160 évvel ezelőtti uralkodói látogatásra.

Dr. Farkas Kristóf Vince történész-muzeológus írását képek is kísérik a Jászok Egyesülete közösségi oldalán:
http://www.facebook.com/jaszokegyesulete.hu/

A megosztást és továbbítást megköszönjük!